Oroszlányban született. Még általános iskolában kezdett néptáncot tanulni Oroszlányban Virág Miklósné tanítványaként, majd amint nagykorúvá vált, megszerezte a néptáncoktató képesítést.
A 70-es évek végén a Veszprém megyei művelődési központ népművelő gyakornoka lett, majd később Komáromba került, ahol a város táncegyüttesének vezetése is a feladata volt közel két éven át.
1981-ben Pécsre költözött, a néprajzi múzeumban először gyűjteménykezelőként, majd múzeumi népművelőként dolgozott, emellett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai karán a magyar-népművelés szakot is elvégezte.
1986-tól Tatabányán A Közművelődés Házában dolgozott mint népművelő, folklór szakelőadó. Több éves munka eredményeként a 90-es évek elejére 120 fős néptáncegyüttesként működött az 1986-ban megalapított Garabonciás Táncegyüttes.
1991-ben a néptáncos tevékenységéért megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyanebben az évben megpályázta a komáromi Csokonai Művelődési Központ igazgatói állását, amelyet 15 éven át töltött be.
A város életében meghatározó és kiemelkedő jelentőséggel bíró rendezvények, programok és projektek kötődnek a nevéhez.
Intézményvezetői munkája mellett a civil szférában is aktívan tevékenykedett, számos szakmai és egyéb civil szervezettel dolgozott a közös célért, a magyar kultúráért, a közművelődési szakma elismeréséért.
Több ízben segítette a Nemzeti Művelődési Intézet és jogelődjei munkáját a regionális irodák kialakításakor, majd a megyei rendszer újraindításakor. Az ő kezdeményezésére alakult meg az ország első Közkincs Kerekasztala a Komáromi kistérségben, még jóval az országos program kiírása előtt.
Természetesen a néptánc is megmaradt az életében, hiszen az ő vezetésével működött a komáromi Garabonciás Táncegyüttes. Az együttes tevékenységét 1994-ben Komárom városa Pro Urbe díjjal ismerte el, Gábor Klára pedig 2010-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át a táncegyüttes vezetéséért.
15 év igazgatói munka után 2008–2013 között a Komárom-Bábolna Kistérségi Társulás közművelődési és múzeumi referenseként segítette a kollégák munkáját.
2013-ban a Mocsai Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója lett, innen ment nyugdíjba, de jelenleg is aktív és elkötelezett szakembere a magyar kultúrának, a közművelődésnek, a néphagyományoknak és a néptáncnak.
Ő volt az ötletgazdája és elindítója 2007-ben a Kultúrházak éjjel-nappal országos programsorozatnak is, amely napjainkra a közművelődési szervezetek és intézmények legnagyobb népszerűsítő eseményévé vált. Az akciót a Magyar Népművelők Egyesületének elnökségi tagjaként a mai napig koordinálja és szívügyének tekinti.
Az Magyar Népművelők Egyesülete elnökségi tagjaként továbbra is sokat tesz és dolgozik a szakmáért, a kollégákért.