Csillaghegyen született, s szülőföldjéhez, kedves hegyeihez egész életén át szeretettel ragaszkodott. A pesterzsébeti Eötvös Lóránd Gépipari technikumban érettségizett, amatőr színjátszóskodott az iskolában, ez az élmény meghatározta pályáját. a Taurusz gyár munkásszállásán volt népművelő-könyvtáros, majd a családalapítás Budakalászra hívta, 1985-ben lett a Lenfonó Művelődési Ház vezetője. A település nyilvánosságának, közösségi életének motorja lesz. Kihasználva a demokratikus változások felé robogó társadalmi kihívásokat és lehetőségeket, az MDF színeiben lép a közélet porondjára is, alig marad le a polgármesterválasztáson. A kulturális bizottság elnökeként teszi lelkiismerettel a dolgát. A Lenfonó- és Szövőgyár bezárása után, 1991-ben megpályázza a patinás munkásvárosi művelődési központ, a pesterzsébeti Csili vezetői állását. Nevéhez fűződik az újjászervezés, s a technológiai-építészeti felújítás is. Munkájáért a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki, majd a Bessenyei-díjat is kiérdemelte. A városrész díszpolgára lesz, szerkesztette a Pesterzsébeti Arcképcsarnok című kötetet. 2018-ban nyugdíjba vonult.