A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán diplomázott népművelői szakon. 1978-tól vállalati népművelőként dolgozott, majd öt éven át a győri Városházán közművelődési felügyelőként a klubmozgalmat, az amatőr művészeti életet, az iskolai és a vállalati közművelődési kapcsolatok ápolását segítette. 1986-tól 27 éven át a Városi Könyvtár művelődésszervezőjeként több mint kétezer rendezvényt szervezett a könyvtár közművelődési kapcsolatainak formálása érdekében. A programokon bevált rendezői gyakorlatává vált egy-egy odaillő idézet vagy bölcsesség alkalmazása, mert ezeket mindig szívesen fogadta a hallgatóság.
Tizenöt évig tagja és szervezője volt a „Talpasok kara” nevű férfikórusnak. Katonadalokkal, népdalokkal léptek fel a városi és közösségi rendezvényeken. Mindig céljának tartotta irodalmi művekkel alátámasztani az ismeretek bővítése mellett az élet derűsebb oldalainak felfedezését, a pozitív gondolkodásra késztetést. E célból rendszeresen tart előadásokat nyugdíjas klubokban, könyvtárakban, művelődési házakban, nemcsak Győrben, hanem a megye és az ország más településein is.
Mindig izgalmas terület volt számára a távoli Japán kultúrájának megismerése, több mint Mindig izgalmas terület volt számára a távoli Japán kultúrájának megismerése, és értékeinek közkinccsé tétele, több mint harmincöt éve vezeti a Magyar-Japán Baráti Társaság győri klubját közel kétszáz program szervezésével.
„A szellem tüze folytonosan életet ad”, tartja egy japán mondás, amely Horváth Ferenc alapfilozófiájává vált. Mostanában is gyakran nyitja meg amatőr művészek kiállítását, amelyeken versekkel, idézetekkel is igyekszik erősíteni az alkotó mondanivalóját. Rendszeresen műsorvezetőként is találkozhatnak vele dalostalálkozók résztvevői.
A Jóisten eleve népművelőnek teremtette – állítják munkatársai, barátai, műsorainak, előadásainak hallgatói az egész életében Győrhöz kötődő Horváth Ferencről, aki 2013-as nyugdíjba vonulása óta is aktív maradt. A győri Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesület kulturális alelnökként is szívvel-lélekkel, nagy odaadással tevékenyen vesz részt a város közművelődési életében.
Munkásságát 1999-ben „Győr Közművelődéséért” díjjal, 2022-ben a város ezüst emlékérmével ismerték el.