Gila János 1929. november 15-én született a Bács-Kiskun megyei Gátéron. Pályáját 1950-ben népművelőként kezdte. 24 évig a Bács-Kiskun Megyei Tanács Népművelési Csoportjánál különböző beosztásokban irányította, segítette a megyei közművelődési és kulturális intézmények tevékenységét. Az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ első igazgatójaként 1974 és 1983 között alapozta meg azt a népművelői szellemiséget és tevékenységet, mely alapján az intézményt 2023-ig az ország egyik legjobb művelődési otthonaként tartották számon. 1983-tól nyugdíjba vonulásáig a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalatot irányította. Nyugdíjas éveiben Gila János a kultúra és a közművelődés közelmúltjának történeti-irodalmi feldolgozásával foglalkozott. 2001-től 2023-ig összesen 5 könyve jelent meg ebben a témában. Gila János nem mindennapi munkákat tett le a közművelődés asztalára. „Együtt közösen” címmel megírta a kecskeméti Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ első évtizedének történetét. A „Folklórfesztiválok a Duna mentén (1968-81)” című kismonográfiájában Bács-Kiskun megye egykor emblematikus rendezvényének, a Duna-menti Folkórfesztiválnak a történetével foglalkozott. „A vándormozitól a Hírös Filmig” c. munkájában Bács-Kiskun megye mozitörténetének az 1899-től 1990-ig tartó fejezetét írta meg. „Közszínterek, krónikák” című kötetében a Bács-Kiskun megyei művelődési otthonok 1950 és 1990 közötti időszakával ismertette meg az olvasóit. 2014-ben jelent meg utolsó nagy művelődéstörténeti monográfiája „Az ezerarcú megye iskolán kívüli művelődéstörténete a kezdetektől 1975-ig”.
Sokrétű közművelődési munkásságát szülőfaluja, Gátér a helyi értéktárba is beemelte.