Gergye Rezső keresztény, nemzeti értékeket vállaló népművelő, aki a közművelődési munkájában mindenütt a közösségfejlesztésre helyezte a hangsúlyt. Érthető, célirányos, terjeszthető módszerekkel kezdeményezte a közművelődési folyamatok beindítását.
Tanítói, Népművelési Szakkollégiumi Oklevéllel, Népművelői Főiskolai és Kulturális menedzseri végzettséggel rendelkezik. Folyamatosan képezte magát a minőségfejlesztés, a pályázatírás, a vezetői képességek fejlesztése terén.
Közművelődési tevékenységét a szülőfalujában a Vas megyei Sorkikápolnán kezdte a Keszőce színpad megalakításával. Körmenden, Oszkón, Szombathelyen alakított színjátszó csoportokat.
1982-tól a Vépi Művelődési Ház igazgatójakét dolgozott. 1986-tól a Vasvár központú Vasi Hegyhátra (22 apró falu) került módszertani munkatársnak. Tovább mélyültek a kisfalvak közművelődésével kapcsolatos ismeretei. Jártassá vált a nagy rendezvények szervezésében (Hegyháti Napok, színjátszó Fesztiválok, Dalos Találkozók, Népművészeti rendezvények, Béri Balogh Napok, Városjáték, Golghelóghi, Zenét a templomokhoz). Nemzetközi kapcsolatai: Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Erdélyi kapcsolatok, Délvidék, Muravidék, Burgenland.
1989-től a Vasvári Művelődési Ház vezetője. Filozófiája, hogy egy kisváros közművelődési intézményében dolgozó népművelőnek példaadó munkájával és viselkedésével vezetnie kell az intézmény használóit és hatnia kell azon kívülre is.
Munkája lényegi eleme a kisközösségekkel való foglalkozás. Tanítja a civileket a közösségük fejlesztésére, szervezésére, a napi működésük biztosítására. Széleskörű ismeretei vannak az országban a közművelődés területén a színjátszásban, a népművészeti mozgalom, a népdal és a néptánc körében.
Vallja, hogy szükséges a mindenkori negatív tendenciákat és folyamatokat őszintén és a megfelelő módon és fórumon bírálni, és ezzel a demokratikus szabályokat erősíteni, tanulni és tanítani.
Beválasztották az Amatőr Színjátszók Országos Szövetségének vezetőségébe.
Az ezredforduló után a Magyar Művelődési Intézet Stratégiai Bizottságának tagja volt.
Publikációi jelentek meg megyei és országos szakmai lapokban.
Tagja több helyi civil csoportnak, megyei és országos egyesületnek.
1997-től közművelődési szakértő. A Vasi Hegyhát Kistérségben Kulturális Közkincs Kerekasztal létrehozását kezdeményezte.
Vezetésével az intézmény részt vett a minőségfejlesztési folyamatban. Kiérdemelte a Minősített Közművelődési Intézmény címet három alkalommal. A digitális írástudás fejlesztésében képzőként és mentorként vesz részt.
Bessenyei György díjjal, Wlassics Gyula díjjal, Vas megye Önkormányzata Szolgálatáért díjjal, megyei Príma díjjal rendelkezik, a Magyar Kultúra Lovagja.