Szatyor Győző (1947 – )

Kós Károly-díjas grafikus, szobrászművész, fafaragó népi iparművész, népművelő,  író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Ormánság egyik legismertebb alkotója. Több évtizede aktív tagja a Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezetének, ahol meghatározó szerepet játszik a közösségi programok tervezésében és megvalósításában.
Pályafutását a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalatnál kezdte, majd rajztanárként dolgozott. 1975-től tagja lett a neves Pécsi Grafikai Műhelynek, amelynek 1983-tól vezetője volt. 1979-ben egyik alapítója a Magyarlukafai Néprajzi Műhelynek, 1993-ban pedig az Ormánsági Művészeti Központ Alapítványnak, ahol azóta is kuratóriumi elnökként tevékenykedik. Az alapítvány keretében számos művészeti tábort szervezett festők és szobrászok részvételével, hozzájárulva a régió kulturális életének megújulásához.
Szobrászként főként fából dolgozik, köztéri alkotásai az Ormánság szinte minden településén és sok más baranyai városban megtalálhatók. A faművesség és népi szobrászat egyik hiteles művelője, a hagyományos formák modern értelmezője. 1997-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, 1988-ban Népi Iparművész lett. Szakmai kiválóságát 1994-ben Kós Károly-díjjal ismerték el. Jelentős díjai között szerepel a Finn Oroszlán Rend Lovagkeresztje (1992), amellyel a finn-magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért végzett munkáját jutalmazták. Tagja a Helsinki Kalevala Társaságnak.
Művei nemcsak köztereken, hanem közgyűjteményekben és templomokban is jelen vannak. Több ormánsági református templom faragott bútorait, kazettáit és szakrális tárgyait készítette el. A szakrális népművészet és a népi mesterség hiteles képviselőjeként számos szakkönyv és album szerzője, saját művészeti gondolatainak írói megfogalmazója.
Alkotói tevékenységét Pécsett, otthoni műhelyében és az ormánsági Bogdásán lévő alkotóházában végzi, ahol ma is aktív művész. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának rendes tagja.
Több évtizedes közművelődési és közösségi munkáját a Magyar Népművelők Egyesülete Lemle Géza Díjjal ismerte el. Grafikáival, szobraival és kultúraszervező tevékenységével nagyban hozzájárult az ormánsági és baranyai közművelődés és népi művészet országos elismertségéhez.
Életműve példát mutat arra, hogyan lehet a hagyományos művészetet kortárs értékké formálni, és közösségeket építeni az alkotás és a kultúra erejével.